en-Milyen fa anyagból készült dézsát válasszunk?
Segítünk a választásban!
Cikkünkben, a dézsa gyártás során leggyakrabban alkalmazott fa anyagokat mutatjuk be.
Az alábbi fenyő fajtákból készülhetnek a dézsafürdők, a teljesség igénye nélkül:
Borovi fenyő, luc fenyő vagy vörös fenyő? Mi a különbség?
A ' borovi ' nevet a faiparban használják, de erdei fenyőként is ismerhetjük.
A borovi fenyő tulajdonságaiban, ellenálló-képességében és minőségében a luc- és a vörösfenyő között helyezkedik el.
Nagyban meghatározza a használható fafajok körét, hogy az időjárás viszontagságaitól védett, fűtött, száraz helyiségbe szánt, vagy kültéri, a természet erejének kitett környezetbe tervezett szerkezetről van-e szó. Gyakorlatilag beltéri felhasználásra a fafajok teljes spektruma használható, ha megfelelően előkészített, szárított anyagról van szó.
A faanyag természetes tartósságát meghatározza a sűrűsége, sejtjeinek tápanyagtartalma, és az úgynevezett járulékos anyagok: például gyanta vagy csersav.
Luc fenyő
A lucfenyő gyantatartalma közepes, alacsony sűrűségű de kedvező szilárdsággal rendelkező faanyag.
Küllemre a lucfenyő világosabb, fehérebb árnyalatú, míg a borovi valamelyest sötétebb, sárgásabb (gyantásabb), erezettebb faanyag.
Rovar- és gombakárosítókkal szemben kevésbé tartós, fogékony mindenféle betegségre. De rendkívül jól szárítható, és könnyen felületkezelhető. Védelemmel ellátva alkalmas lehet kültéri felhasználásra, de sajnálatos módon nehezen telíthető.
A lucfenyő felismerhető viszonylag kis súlyáról, valamint a jó rugalmasságáról. Ezért a fenyőt széles körben használják az építőiparban, bútoriparban, papíriparban, faiparban.
A luc fenyő kiveszi részét a környezet megóvásában is, hiszen leköti a szennyező anyagokat és lekötését porszűrést végez, továbbá megóvja a vízforrásokat az elszennyeződéstől.
Borovi fenyő (erdei fenyő)
A közönséges erdei fenyő az egyik legelterjedtebb fafaj, pedig nem is mindenütt él meg. A hazai fapiacon a minőségi erdei fenyő importból származik.
Az északi típusú, jó minőségű borovi fenyő kiváló szilárdsági és rugalmassági jellemzőkkel rendelkezik (az értékek a vörösfenyőéhez hasonlóak).
A borovi alapanyag tartósságának titka a sűrű rostszerkezetben és a tűlevelűek között kiemelkedően magas gyantatartalomban rejlik.
A borovi egy alapvetően kemény alapanyag (jóval erősebb, mint a lucfenyő és a jegenyefenyő), ezért lesznek masszívak és időtállóak a belőle készülő termékek.
A lucfenyő kevésbé tartós, nem alkalmazkodik olyan jól a körülményekhez, mint borovi rokona. (Ebben alacsonyabb sűrűsége és gyengébb gyantatartalma játszik szerepet.)
A lucfenyőnél dekoratívabb rajzolata miatt, a bútoripar keresett fája, ugyanakkor tartóssága és szilárdsága miatt, a faház gyártásban is bevált alapanyag lett.
Vörös fenyő
Őshonos fenyő fajta, de nagy mennyiségben importáljuk.
Nagyfokú tartósság és magas szilárdság jellemzi. Karakteres rajzolata nemes bútorfává teszi. Szinte mindenhol megállja a helyét, különös tekintettel a kültéri felhasználásra.
Mivel a faanyaga kátrányt tartalmaz, az ezekből készült termék ellenáll a rothadásnak, gombásodásnak.
Természetesen ez csak akkor lehetséges, ha az alapanyag szárítása megfelelően történt, betartva az előírt hőmérsékletet és a szárítás különleges technológiáját.
Az ebből készült építőipari és burkolóanyagok hasznosíthatók akár nedves, magas páratartalmú helységben, területen is, mivel a fa nem vetemedik, nem deformálódik, nem duzzad meg. Ezért szokás örök fának nevezni.
A fenyők jótékony hatása
A fenyő különleges illékony anyagokat (fotoincideket) tartalmaz, amelyek terjednek a levegőben.
Ezek az illékony anyagok rendkívül hasznosak az egészségünkre. Elpusztítják a mikrobákat, vírusokat, hozzájárulnak a légutak gyógyulásához, erősíti az immunrendszert, véd egyes betegségektől, mint például a vírusos fertőzések, megfázás, influenza.
Ezeken kívül a tűlevelű fából készült építményben élő ember, ritkán szenved fejfájástól, nincs baja a vérnyomásával.
